Majdnem

Az élet kegyetlenségéből vett újabb fejezetekkel kellett ismét szembesülnünk. Létszámhiányos mivoltunkat most egy fél A-ligás csapat egészítette ki. Így létszámra megvoltunk, meg még el is tudtuk kezdeni a meccset.
A sűrű levegő eléggé megnyomott minket, nehéz volt ebben dolgozni, futni; többször átszerveztük a csapatot, illetve az eredeti tervekkel ellentétben tényleg az összes tartalék embert be is vetettük. Sok sikerünk ennek ellenére nem volt, az első két gólt mi kaptuk, a szokásos hibáinkból.
A félidő vége előtt aztán nem sokkal Seltsamot kiállították hatoson kívüli kezezésért. A gólvonalra Görög állt, de az emberhátrányos időszak hőse inkább Pásztor, aki először blokkolta a szabadrúgást, a következő akcióból pedig egyedül végigment a pályán és a kapust is szétfutva emberhátrányban szerzett gólt.
A félidőt mégis 1-3-as állással értük el, meg aztán később volt 1-4 is, hogy miért, azt inkább hagyjuk. Mezőnyben viszont egész káprázatosak voltunk, állítólag az ellenfél egyik játékosa megkérdezte, mennyi az állás (4-1), majd visszakérdezett, hogy kinek. Illetve egy semleges szakértő is úgy nyilatkozott, utólag, hogy megettük az ellenfelet, simán nyerhettünk volna.
Hát talán a helyzetkihasználás nem volt olyan jó. Na de vegyük sorra a gólokat, Purosz jött kétszer, egyszer csak beverte, egyszer meg átpörgette a lecsüccsenő kapus fölött. De nehogy azt higyje bárki, hogy ezzel közeledett az állás, mert közben kaptunk is kettőt, 6-3 is volt az állás, mondjuk úgy, hogy amennyi nyertünk azzal, hogy Seltsam kiment a mezőnybe, annyit vesztettünk azzal, hogy a kapuból elment.
A végén Seltsam letette a névjegyét, ő is lőtt két gólt. Sajnos második gólja későn jött, utána már csak másodpercek voltak hátra, így az egyenlítés nem sikerült.
Mit kellene mondani az egész őszi idényről? Kegyetlen neház volt, kevesen voltunk, sajnos rendszeresen külsősöket kellett hívni. Jó lenne, ha ezt nem kellene. Eredményeink vegyesek, két győzelem és két döntetlen az, aminek örülni lehet, lehetőleg ezeket véssük emlékezetbe, amúgy a nyolccsapatos bajnokság hetedik helyén állunk.
A házi gólkirályunk idén is Amberboy Domonkos hét góllal, egyébiránt tizenkét játékos szerzett legalább egy gólt.
From Taigetosz Club - Dinamo Germán 5-6
   kapu: Seltsam, Görög
   mezőny: Görög, Hlavacska, Palágyi, Pásztor, Purosz, Sáróy, Seltsam
   gól: Purosz 2, Seltsam 2, Pásztor

Mesterhetes

Újabb zseniális meccshez érkeztünk, mely aztán a későbbiekben még zseniálisabb lett. A keretkialakítás szokás szerint kaotikus volt, az egykori osztálytársak közül négy gyűlt össze, őket a már ismert Palágyi és az újonc Izsák egészítette ki. Fekete játékosból végtelen lehetett volna, de mivel a szervezők és a összes legendák csapata ellen játszottunk, akik felismerték volna, ha be nem nevezett játékos van. Ezért kellett olyan játékost hozni, akit nem ismernek fel. :)
Na de a meccsen... hát a játékosokon végignézve nem mi tűntünk esélyesnek. Szerencsére nem esélylatolgatással foglalkoztunk, hanem góllövéssel. Első gólunkat Görög szerezte, közelről, Palágyi beadása után. A második szöglet után esett, Izsák beadását Perczel rúgta rá középről és közép-távolról, és a kapus érintésével gól lett belőle. Ezután elkezdtük kapni a gólokat, hármat is, de Palágyi szép hosszúsarkos lövéssel egyenlített. Ekkorra már Sáróy is befutott, és volt cserénk is, akinek tehát épp szétszakadt a tüdeje, az pihenhetett egy kicsit. A félidő vége előtt bekaptuk a negyedik gólt is. De olyanok vagyunk, mint a boldog nyugdíjas, aki csak a szépre emlékezik, tehát a bekapott gólokat említésen kívül ne részletezzük.
Inkább részletezzük azt, hogy bár a második félidő nagy részét hátrányban töltöttük, kifejezetten jól játszottunk, főleg magunkhoz képest. Ebben benne volt, hogy kisegítőink, Izsák és Palágyi hatalmas játékosok, technikabeli és gyorsaságbeli képességeik révén sorozatosan nyerték a párharcokat, és meggátolták, hogy A-ligás sztárokkal teletűzdelt ellenfelünk véglegesen ledominálhasson minket. Dicséret illeti Görögöt és Perczelt is, akik felnőttek a feladathoz, sok mozgással, passzokkal, labdaszerzésekkel járultak hozzá a csapatjátékhoz, na meg azzal, hogy az első félidőben mindketten megszerezték első szezonbeli góljukat, ami utóbbi játékos esetében az érettségi óta az első tétmeccsen szerzett gól is egyben. És ha Perczelt megdicsértük első góljáért, akkor Sáróyt is dicsérjük meg első pontos passzáért.
A csapat negyedik gólját Görög szerezte, Palágyi hátragurítása után megeresztett igen pontos lövéssel. Az ötödik és a hatodik Palágyié, az ötödikre szerkesztőségünk nem emlékszik, a hatodik szép felsősarkos lövés volt.
Mint már céloztunk rá, a második félidőt végig hátrányban töltöttük, néha egyel, néha kettővel, szerencsére háromig nem értünk el soha mert az már végzetes lett volna. A sok bekapott gólban benne volt az is, amikor hátvédünk a térfél közepéről szép ívben, kapusunkat megkerülve csavarta be a labdát a kapukba.
Aztán két perczel a vége előtt olyan esemény történt, amire méltán leszünk büszkék, ezért lassítva meséljük el. Tehát Izsák a balösszekötő helyén átvett egy ívelést, és két védő között bevitte a labdát a hatosig. Mivel elállták az útját, inkább keresztbe passzolt. És itt megint lassítsunk, és gondoljuk át, hogy negyven perc futás és küzdés után még vannak, akik elindulnak a saját térfelükről, hogy hátha, hátha szükség lesz rájuk támadásban, és rég elhalt tüdőszövetük utolsó véres cafatait megerőltetve még egyszer és még egyszer lefutják azt a távot ami a két kaput elválasztja egymástól... mert bizony hőseink ezt tették, és amikor Izsák keresztbe gurította a labdát az ellenfél hatosán, akkor ott nulla védőre két támadó jutott, és Perczel György lábára jutott a labda, aki egy valódi '48-as szabadságharcos hősiességével begurította azt a leguggoló kapus lába mellé a rövid sarokba.
Több szavunk erre nincs. Felvittünk egy pontot a Taigetoszra. Jóval erősebbnek tartott ellenfél ellenében ez hatalmas teljesítmény.
From Taigetosz Club - Bölcsész All Stars 7-7
   kapu: Seltsam
   mezőny: Görög, Izsák, Sáróy, Palágyi, Perczel
   gól: Palágyi 3, Görög 2, Perczel 2

A húsz perc hírnév

Kezdjük az elején, egy cserével de elég erősen voltunk meg. Mi megvoltunk. Az ellenfél kevésbé, ők nem vették észre, hogy a hétközben még megváltozott az időpont, és 45 perccel későbbre készültek. Hosszas tanácskozás következett, hogy mi legyen. Közben fél figyelmünkkel játszottunk egy barátságos meccset az EBB69 FC ellen, 1-1 lett, részünkről Görög szerezte a gólt. Az Air Xanyival való hosszas egyezkedés során felemlegetésre került, hogy ők milyen rendesek voltak tavaly amikor fordított helyzetben késve lejátszották a meccset. Végül abban egyeztünk meg, hogy aki még tőlük megérkezik azokkal játszunk egy félidőt és az egy félidő alatt kialakuló eredményt fogjuk végeregménynek tekinteni.
Azonban most gyilkos erős csapatunk volt, nem lehetett nekünk ellenállni. Szórtuk a gólokat, Amberboy kezdte, Hlavacska folytatta kétszer is, aztán megint Amberboy, a végén Pásztor. Előrejátékban egyértelműen jobbak voltunk, csatáraink elég könnyen tudtak helyzeteket kialakítani. Mondjuk röviden ennyi. Amúgy előre megjósoltuk, hogy Amberboy most két gólt fog szerezni, csak mert mostanában mindent kettesével gyárt.
5-1-el lett vége a félidőnek, akkor viszont el kellett mennünk. Jó esetben mindenki sportszerűnek tartja ezt így. A három ponttal nagy lépést tettünk a hetedik hely megszerzéséért folyó versenyben.
From Taigetosz Club - Air Xanyi 5-1
   kapu: Seltsam
   mezőny: Amberboy, Erdei, Görög, Hlavacska, Pásztor
   gól: Amberboy 2, Hlavacska 2, Pásztor

Az égiek

Eddigi zseniális eredményeink alapján a hetedik helyet foglaltuk a bajnokságban, és a nyolcadikat fogadtuk, igazi vérbeli rangadó jött tehát össze. Nagy kár azonban, hogy a csapat nem igazán jött össze, és zsoldosokkal kellett feltölteni sorainkat, akik nem biztosan érezték át a tét súlyát.
A sok helyről érkező játékos összjátéka szükségszerűen kaotikus volt. Magyarra fordítva egyáltalán semmilyen összjátékra nem voltunk képesek, sem védekezésben, sem támadásban. Így érthető, hogy nem sok sikerünk volt. A meccs előtti taktikai értekezleten a futómennyiséget állította középpontba edzőnk, hogy sok okos futással létszámfölénybe kellene kerülnünk azon a térfélen, ahol a labda van. Ennek gyakorlatilag a tökéletes ellentéte valósult meg, végig hátrányban voltunk kénytelenek játszani.
Góljainkat Seltsam és Purosz szerezték. Előbbi egyéni akcióból, a saját térfélről indulva, két védő kicslezése után lőtt kapufás gólt; utóbbi kiugratás után a kapus fölött átemelve.
From Taigetosz Club -  Szent Anna FC 2-3
   kapu: Tóth M.
   mezőny: Görög, Palágyi, Purosz, Sáróy, Seltsam, Tinkó
   gól: Seltsam, Purosz

Most pihetnünk egyet

És jól kialudtuk magunkat

semmi különös

Hosszú idő után az első olyan meccsünk volt, amin tényleg csak egykori osztálytársak szerepletünk, és ki tudja mikor lesz legközelebb ilyen. Az alkalom tehát ünnepi. Hát az már egy kicsit bezavart, hogy sokan késtek, kezdés előtt három perccel egyetlen játékosunk volt a helyszínen; némi csúszással, bemelegítés és taktikai értekezlet nélkül éppen el tudtuk kezdeni a játékot.
Az első perc jó volt, az legelső akcióból Amberboy máris megszerezte nekünk a vezetést. Meg az utolsó akciónk is jó volt, abból meg Pásztor szerzett bombagólt.
Hogy a kettő között mi volt, azt inkább zárjuk rövidre, horrorisztikus álmainkban úgyis mág sokszor fog előjönni.
Bár igazából, ha röviden kellene összefoglalni a meccset, azt mondhatnánk, semmi különös nem történt. A hasonló gólkülönbségű eredményeket már rég megszoktuk.
From Taigetosz Club - Jókai Juniors 2-12
   kapu: Görög
   mezőny: Amberboy, Pásztor, Perczel, Sáróy, Seltsam
   gól: Amberboy, Pásztor

ez egy lokális mélypont

Úgy tűnik létszámproblémáink legmélyebb válságához érkeztünk el. Amiben a jó az, hogy innen már csak felfelé van út. Tehát foghíjas csapatunkba, aki csak alkalomszerű szereplést ígért, az most mind lemondta, sőt az állandó tagok némelyikét is sikerült elkeverni valahol. Erősen rászorultunk tehát, hogy öt percnél alig több késéssel, a régi jó módszer szerint a pálya szélén igazoljunk annyi játékost, amennyivel legalább öten megleszünk. De fel a fejjel, a novemberi meccsekre ennél sokkal rendezettebb és jobb kilátásaink vannak.
Maga a meccs mindenestül elég hősies volt. Igazából minden Taigetosz-résztvevőről csak jót tudunk mondani. Nyilván ebben a helyzetben pontszerzési esélyeink minimálisak voltak, örültünk, ha valamennyire védekezni tudtunk, főleg Palágyi sérülése után. De tényleg mindenki mindent beleadott, és ha végül vesztesen kellett távoznunk, akkor is azzal a tudattal, hogy mi megtettünk mindent.
Ős-tagok közül Sáróy érdemel dicséretet, megmutatta, hogy fejlődőképes, védekezésben az emberek elosztásában, emberkövetésben olyan taktikai érettséget mutatott, mint ami csak egy rutinos profi játékostól várható.
Nem lehet szó nélkül elmenni alkalmi kapusunk teljesítménye mellett. Tóth ugyanis egészen elképesztő mennyiségű lövést fogott, ha becsülni kellene, talán nyolcvanat, de hogy majdnem minden percre jutott egy védés, az teljesen biztos. Az is biztos, hogy más kapussal nem úsztuk meg volna viszonylag kis különbséggel.
A vége 0-3 volt, félidőben 0-1, az első tíz vagy tizenöt percet kihúztuk gól nélkül, onnan sajnos nem volt elég védekezni, kockázatot kellett vállalnunk. Említésre méltó, hogy Görög három méterről leadott, igen erős lövésénél az ellenfél kapusa az évszázad védését mutatta be, ahogy visszarepült a mozgásával ellentétes sarokra. Szóval ilyen dolgok is akadályoztak minket abban, hogy góllal tegyük emlékezetessé a mai meccset.
From Taigetosz Club - EBB 69 FC 0-3
   kapu: Tóth M.
   mezőny: Görög, Palágyi, Sáróy, Tinkó
   gól: -

Bejegyzés

Jó reggelt, újabb meccsünkön újabb ponttal kedveskedünk szurkolóinknak.
Nem részleteznénk hosszas rinyálással, hogy milyen neház volt összeszedni kiállásra elég számú embert, mert eddig is neház volt, és a jövben is nehéz lesz. Ám végül, a föld alól is sikerült.
Jól kezdtünk, két perc alatt összejött a vezetés is: Amberboy Szilveszter nem túl veszélyes beadását a kapus megfogta, amjd beejtette a kapuba. Ettől vérszemet kaptunk, és a meccs nagy részében erre épült a taktikánk: belődözgettük a labdákat a kapu előterébe, hogy az vagy megzavarja a kapust, vagy az ott ólálkodó csatáraink egyike valahogy belecsúsztat, és kész a gól. A helyzet bonyolult, ívelgetés kispályán nem ajánlott, most az ellenfél kapusának levegőben bemutatott bizonytalansága és Amberboy Domonkos fizikai ereje alapján akár működhetett is volna, sajnos ilyenből mégsem szereztünk több gólt.
Kapni viszont kaptunk... félidőben már 1-1 volt, utána 1-2; sajnos kapusunk megfogott egy hazaadást, a szabadrúgást pedig bekaptuk, 1-3. Ez elég rosszul nézett ki, mert mezőnyben, a két hatos között eléggé jók voltunk, sőt, érezhetően jobbak az ellenfélnél, csak nekünk nem mentek be a helyzetek. Kapufánk is volt, óriási ziccerből.
A második félidő második felében aztán összeszedtük magunkat annyira, hogy szerezzünk két gólt, Amberboy Szilveszter és Tinkó révén. Így legalább a döntetlen meglett, Szerzetünk pontot, játszottunk egy jót, ennek akár örülhetünk is.

From Taigetosz Club - Dinamo Germán 3-3
   kapu: Görög
   mezőny: Amberboy D., Amberboy Sz., Seltsam, Tinkó
   gól: öngól, Amberboy Sz, Tinkó

no Dani no party

Csapatunk harcképessége szombat délelőttig kérdéses volt, de Zsidi Bernát csatlakozásával biztossá vált, hogy ki tudunk állni. A helyszínen erősítésként csatlakozott Tinkó Máté is, aki végül mindkét félidőben játszott vagyis egy cserével is számolhattunk.

Az első félidő Zsidi - Perczel, Tinkó, Palágyi, Amberboy felállással kezdődött meg és sajnos 3, gyors egymásutánban bekapott góllal. Az ellenfél remekül kihasználta összeszokatlanságunkat és az első percek zavara megbosszulta magát. A folytatásban azonban erősíteni tudtunk, zömében az ellenfél kapuja előtt folyt a játék, egy-két kontrát leszámítva. Két gyönyörű góllal hamarosan 3-2-re módosult az állás, ami már nem változott is a szünetig. 

A második félidőben folytatódott a kiegyenlített játék, azonban ismét az ellenfél összeszokottsága döntött, az AirXanyi gólra tudta váltani két legnagyobb helyzetét. Csapatunknak viszont nem volt szerencséje, az AirXanyi kapusa óriási bravúrokat bemutatva tartotta meccsben társait, így az ellenfél két góljára csak eggyel válaszoltunk.

Az eredmény végül 5-3 lett, ami csak részben részben tükrözi a meccs képét; összeszokottabb játékkal (és egy rutinos kapussal:) talán többet is elérhettünk volna. Szerencsére még lesz javítási lehetőség, egy hét múlva a Dinamo Germán ellen
   kapu: Zsidi K.
   mezőny: Amberboy, Palágyi, Perczel, Tinkó, Zsidi B.
   gól: Amberboy 3

Szárnyalunk

Sziasztok, kamikaze-jellegű benevezésünket hasonlóan telibetrafálós első meccsel kezdtünk, a keretkialakítás szokásos nehézségét most lesöpörtük az asztalról annyival, hogy a teljes Amberboy-família elígérte magát, ezt pedig már csak kiegészíteni kellett egy kicsit. Végül egész pofás csapattal lettünk meg, erős kezdővel és két cserével, ez pedig olyan luxus, amit a jövőben vélhetően elég ritkán esik meg velünk.
Mivel a kezdő mezőnyjátékosaink közül mindenkinek Amberboy volt a vezetékneve, ezért a továbbiakban csak keresztnéven tudósítunk róluk. Tehát alig egy perc után Domonkos intézte el a jobb szélt, középre adásánál Szilveszter megelőzte a védőt, és a hálóba segítette a labdát. Alig egy perccel később Levente szlalomozott át a védelmen, a védőkre két méteren hármat vert, aztán a kapu előtt keresztbe passzolt, Domonkos pedig a másik oldalról a hálóba lőtt.
Három perc játék után máris 2-0 volt az állás a javunkra. Álomszerű kezdés volt, soha jobbat elképzelni nem lehetne. Ez egy kicsit kényelmessé tett minket, a tűző napon úgyse volt kedvünk még dolgozni is. Tulajdonképpen az egész meccsre és mindkét csapatra jellemző volt egy kis lassúság, egy kis fásultság. Nyilvánvaló, hogy ennél sokkal gyorsabban, sokkal hajtósabban kellene játszani, meg talán tudnánk is, de most ennyi jött ki. Jelzésnek azért Levente megint megalázott pár védőt, majd maga is feliratkozott a góllövőlistára.
Ezután már jelentkeztek alvásunknak és lassúságunknak káros következményei bekapott gólok formájában. Az elsőt pont Tinkótól kaptuk, aki már számos alkalommal volt nálunk kisegíteni, most három gólt és két gólpasszt ígért ellenünk. A másodiknál gólpassza volt. A harmadiknál meg fene tudja.
Kicsit megijedtünk, de csak kicsit, mert közben Szilveszter harmadpályáról lőtt egy akkora felsősarkos bombát, ami még Dzsudzsáknak is becsületére vált volna. A gólgazdag első félidőt így 4-3-as előnnyel zártuk. Ez tipikusan olyan eredmény, amiből még bármi lehet.
A második félidő a lassú játék mellett viszonylag kevés helyzetet hozott. Voltak periódusok, amikor keveset birtokoltuk a labdát, de viszonylag ritka volt az igazán meleg helyzet a kapunk előtt. Amikor pedig nálunk volt a labda, abból alkalmanként egész pofás akciókkal jöttünk ki. Egy szabadrúgás-kombinációból nem biztos, hogy szándékosan, de Szilveszter elé került a labda pár méterre a kaputól, ő pedig a jobb alsó sarokba lőtt. Ez már alig néhány perccel a vége előtt volt, így kétgólos előnyünk tudatában megnyugodhattunk. A hátralevő kevés idő meg már simán elment.
Úgy vagyunk vele, hogy minden ajándék, minden gól, minden pont. Örüljünk hát ennek. Még nem tudjuk, hol leszünk a tabellán, de ez a három pont biztosan jól mutat. Azért jegyezzük fel azt is, hogy a következőkre nézve semmilyen következtetést ne vonjunk le a mai meccsből.
From Taigetosz Club - Bölcsész All Stars 5-3
   kapu: Seltsam
   mezőny: Amberboy B., Amberboy D., Amberboy L., Amberboy Sz., Görög, Sáróy
   gól: Amberboy Sz. 3, Amberboy D., Amberboy L.

Menekülni előre kell

Hosszas szenvedések és tépelődések játszódtak a nyáron... Csapatkapitányunk majdnem visszavonult, ami könnyen a csapat feloszlását hozhatta volna magával. Aztán felgyorsultak az események. Mivel nevezési határidőre már teljes három ember ígért gyakori részvételt, teljesen egyértelmű lépésnek látszott, hogy idén is induljunk a bajnokságban. Hogy miért? Hát leginkább azért mert menekülni előrefelé kell... Azóta egy kicsit többen lettünk, Sáróy, Görög és Róna után Seltsamot is sikerült rávenni, hogy gyakorta szerepeljenek, és sikerült Palágyi és Porkoláb nevezetű ideneglégiósokkal amolyan biztosítási szerződést kötni, hogy létszámhiány, azaz szombat esetén majd benéznek. Titkon mégis abban reménykedünk, hogy az a sok-sok ember, aki ritka részvételt ígért, egynél gyakrabban tud majd benézni. És akkor talán még olyan meccsünk is lesz, amikor van cserénk.
Na de a lényeg az, hogy hihetetlen módon ebben az idényben is lemásztunk a Taigetoszról és bizony lesznek meccseink. Ennek hallatán elülső végtagjainkat kezdjük ütemesen összeütögetni.

A mennybemenetel

Üdvözlünk mindenkit a blogon, kit tudja mikor jelentkezünk legközelebb, ez a meccs ugyanis a szezonzáró, ily módon pedig a mennybemenetelünk időpontjaként is funkcionál.
Ahogy az elmúlt hetekben is jellemző volt, most sem voltunk meg, igazi tirpák disznó csapat módjára a helyszínen kellett igazolnunk azért, hogy meglegyünk, ki tudjunk állni, illetve, hogy a sérülten játszó csapattársunk részére vész esetére cserét biztosíthassunk. Amúgy ha darabra nem is, erőre egész jók voltunk. Amberboy, ha sérülten is, de vállalta a játékot, Róna a szezonban először és utoljára jött el közénk, illetve az A-ligából igazolt Porkoláb és Tinkó is igen ügyes játékosoknak ígérkeztek.
Várakozásainkban tulajdonképpen nem kellett csalódnunk. Alig néhány perc után hazaadás miatt jutottunk szabadrúgáshoz, amit Tinkó értékesített. Ekkoriban még nem teljesen álltunk össze, néha úgy szaladgáltunk mint pókok a falon, kaptunk is egy gólt, hát igazából elég alaposan kijátszottak minket.
De nem keseregtünk el, látszott, hogy egyénileg jobbak vagyunk, főleg Tinkó gyorsasága hozott sokat a csapat konyhájára, konkretizáljuk, jó beadások sokaságát jelentette, melyek közül egyet Porkoláb gólra váltott.
Az első félidő végén kicsit elveszett a meccs sportszerű és baráti jellege, az ellenfél nagyszájú favágó játékosa és Amberboy rendszeresen megtalálták egymást, amit az ellenfél nem tudott elviselni, és egy elkésett, nyújtott lábú, nyilvánvalóan személyes szándákú becsúszással próbált kompenzálni. Vesztére csatárunk sérült lábát találta, amiért válogatott szitkokat kapott a fejéhez, a játékvezető pedig különösebb cizellálás nélkül mindkettőjüknek kiosztott egy-egy kétperces kiállítást. Alig néhány játékperccel később, de már a második félidőben még egy páros kiállítás volt, részünkről Róna volt az érintett, bűne körülbelül annyi volt, hogy az ő mezét huzgálták meg szögletnél a hatoson belül. Hát ezeknek az eseteknek következtében gyakorolhattuk kicsit a 3-3 elleni játékot is. Ebben döntetlenre végeztünk, nem esett gól egyik kapunál sem.
Ha nem utána annál inkább! Idővel elkezdett kijönni fölényünk futómennyiségben és kombinációs készségben, és egyre többször tudtunk létszámfölényes helyzetet kialakítani. Az első esetnél Porkoláb beadására érkezett a védő, történetesen az a védő, akivel sorozatos arcoskodása miatt már összeakasztottuk a bajszunkat, és kilenc méterről káprázatos gólt lőtt saját kapujába.
Fölényünk az utolsó tíz percre állandósult, folyamatosan lődözhettünk kapura. Kaptunk is két gólt, de ez a végefelé már nem osztott - nem szorzott. Negyedik gólunkat Róna lőtte jobbról jövő beadás után, az ötödik Tinkóé, ziccerből, a hatodik megint Róna. Ugyanő szabadrúgásból is majdnem betalált, kevés hiányzott a mesterhármashoz. És akkor jegyezzük fel azt is, hogy Rónáé volt a csapat utolsó gólja.
A szezon eredmények tekintetében egész vállalható, négy meccsen két győzelem és két vereség, és pozitív gólkülönbség. Sajnálatos módon mostanra állandósult az, ami pár éve még véletlennek tűnt és megmásíthatónak reméltük, hogy a szezon előtt csapatot követelő tizenöt emberből a nevezési határidőre nyolc, a meccs napjára négy marad, így rendszeresen nem vagyunk meg, és rendszeresen külsősöknek kell könyörögni a részvételért. Arra pedig a jövőben ssem lehet és nem is érdemes csapatot építeni, hogy majd mindig lesz valaki külsős, aki beugrik helyettünk meccsezni.
From Taigetosz Club - EBBFC 6-3
   kapu: Szécsey
   mezőny: Amberboy, Görög, Róna, Porkoláb, Tinkó
   gól: Tinkó 2, Róna 2, Porkoláb, öngól

A sorsolás rejtélyei

Csapjunk a lecsóba:  A bajnokság sorsolása a hét közben valamilyen ismeretlen módon megváltozott. Mert a hét elején, a csapattagok összehívásának idején még 14:15-ös kezdési időpont volt olvasható a bajnokság honlapján, a hát második felében azonban már 13:30-as. Az időpontváltás idejét, okát és kezdeményezőjét még utólag sem sikerült kideríteni, hiszen a bajnokság szervezője sem tudott semmit az ügyről.
A csapat reakciója annyiben szerencsés volt, hogy egyes játékosok észlelték az időpontváltást, mások viszont nem. A meccs idejében így nem voltunk meg, egy barátságos meccset kötöttünk le az ellenféllel (ahol amúgy 1-1-re végeztünk Zsidi góljával). Aztán amikorra meglettünk, ami nyilván nem ok nélkül esett egybe a korábban kihirdetett 14:15-ös időponttal, akkor nézhettünk nagyot. Az ellenfél sportszerőségét dicséri, hogy nem zsebelték be a 0-5-t, hanem vállalták, hogy lejátszuk élesben a meccset, ahol akár ki is kaphattak volna.
Keretünk éppen nem volt bőségesnek mondható, éppen megvoltunk öten, tehát csere nélkül, de Zsidi ebből is sérült volt, csak kaput vállalt, az eredetileg kapusnak szánt Szécsey így mezőnyben kényszerült bizonyítani. Szoros védekezést, és egész meccsen adódó jó esetben két helyzetünk értékesítését tűztük ki célul.
Amúgy egész jól kezdtünk, nem birtokoltuk ugyan sokat a labdát, de legalább azt elértük, hogy az ellenfélnek nem voltak helyzetei. A meccs képe persze a szürreálisba hajlott, mert nagyon nagy tudásbeli különbségek adódtak csapaton belül, nagyon oda kellett figyelni egymásra, illetve gyakorlatilag elöl-hátul mindent Seltsamnak kellett csinálnia.
Az első félidő végén kaptunk két gólt, az elsőt beívelés után fejesből, a másodikat meg ki tudja. Szünetben cseréltünk, Zsidi kijött a mezőnybe, Szécsey állt be a kapuba. Labdabirtoklásunk érezhetően feljavult, gyorsabbak is lettünk a cserétől. Kaptunk ugyan még egy gólt, 0-3 volt, ezzel kábé el is dőlt minden, de ezt csak utólag mondjuk, a pályán eszünkbe nem jutott volna feladni. Seltsam ragyogó egyéni cselsorozat végén gólt lőtt, majd amikor néhány perccel később megismételte a cselsorozatot, emelését a védő a gólvonalról kézzel ütötte el. Bíró nem volt, ezért heves reklamálással értük el, hogy büntető legyen, amit Seltsam tanárian megoldott lövéssel értékesített.
A történeti hőség miatt idekívánkozik, hogy közben kaptunk is egyet, ezért 2-4 lett a vége. De a 2-4 mindenképpen jobb, mint a ki nem állásért járó 0-5, becsületbeli szempontból is, érzésre is, na meg az, hogy játszottunk. A győzelmet meg majd legközelebb.
From Taigetosz Club - Air Xanyi FC 2-4
   kapu: Szécsey, Zsidi
   mezőny: Görög, Sáróy, Seltsam, Szécsey, Zsidi
   gól: Seltsam 2

Jár a keksz

Második meccsünkön némileg krízisbe kerültünk, remélhetőleg csak átmenetileg, de úgy jött ki, hogy lasszóval kellett embert fogni a meccsre, szégyen-gyalázat de csak úgy sikerült, hogy a helyszínen, ismerségeinket bevetve igazoltunk egy igen jó középpályást. Így darabra megvoltunk, a kpsut most a biztoskezű Zsidi vállalta, legalábbis az első félidőre.
A játékról sok jót nem tudunk elmondani, mert a támadásaink úgy néztek ki, hogy felrúgtuk a labdát Márialigetinek azzal, hogy majd ő megoldja, a védekezés pedig úgy nézett ki, hogy Margitay megoldja, különösebben kifinomult taktikáról nem volt szó. Márialigeti amúgy az első perctől kezdve életveszélyt jelentett, egy-az-egy ellen bárkit bármilyen helyzetből megvert, akkor is, amikor az első percek után jellemzően két-három védő forgolódott körülötte. Kár, hogy lövései egy-két centivel rendre elkerülték a kaput.
Az első gólt így nem valamelyik csatár, hanem Margitay lőtte, pontrúgás és hátragurítás után a hátsó sorból iszonyú erővel a jobb felső sarokban. Sajnos ezt pár perccel később egy fejesgóllal kiegyenlítették, így ismét hajtanunk kellett az előnyért. Szétszakadt a mezőny, mindkét kapu előtt több veszélyes helyzet adódott, mi igyekszünk a szépre emlékezni, és arra amikor mi jártunk közelebb a gólhoz.
A második félidő közepén megismételtük a gólt, Ferenczy szögletből hátrapasszol, Margitay elemi erővel a fels sarokba lő. Volt még egy szabadrúgásunk, a kapus hatoson kívüli kezezéséért kaptuk, de nem lett gól, ahogy soron következő Márialigeti-szólóinkból és szögleteinkből sem. A hajrában elszórakoztunk egy szögletet, és a kontrából bekaptuk a második gólt.
Itt akár döntetlen is lehetett volna az állás, más csapat nem biztos, hogy tudott volna változtatni, főleg a fekete talajra tűző nap miatt minimum ötven fokos levegőben. De mi tudtunk. Márialigeti harcolt ki szabadrúgást a saját térfelünkön, a felezővonal közelében, és amíg az ellenfél kapusa a hatoson kívül kolbászolt, addig ő a félpályán túlról a bal alsó sarokba gurított.
A hátralébő két percet már kibírtuk. Márialigeti és Zsidi is kézfogást érdemel, de a legnagyobb dicséret mégis Margitayé, aki két iszonyatos góljával elöl eldöntötte a meccset, hátul pedig gyakran létszámhátrányos, előnytelen helyzetekben mentett, és a stabil védekezés mellett még szervezésre is futotta erejéből.
Ha kutyák lennénk, most mondhatnánk hogy jár a keksz, mondjuk csapatvezetőnk jóvoltából tényleg holland keksszel ünnepeltünk. Reméljük, legközelebb is.
From Taigetosz Club - Jokai Juniors 3-2
   kapu: Zsidi, Seltsam
   mezőny: Ferenczy, Görög, Márialigeti, Margitay, Zsidi
   gól: Margitay 2, Márialigeti

Feltámadunk!

Ismét pályán a Taigetosz!

Nem kevés tervezéssel, szervezéssel, de végül sikerült elérni, hogy legalább egy fél szezont, négy meccset játszhasson szeretett csapatunk ezen a tavaszon is. Bizakodással tekintünk a szezon elébe, hiszen mind számban, mind tartásban, mind futballtudásban igen kiváló erők alkotják csapatunkat, bár mindössze négy meccsen, de igen szép sikereknek nézhetünk elébe.

Amberboy harmadik gólja

Ezen a meccsen is nyolcan jelentünk meg, igaz, nem végig, mert Zsidi az első félidő közepén csatlakozott, Seltsam pedig nem sokkal később távozott. A kapusposzt problémás volt, mert Görög és Seltsam nem vállalkoztak, Zsidi nem ért oda kezdésre, Sáróy sérülésére hivatkozva mezőnyt nem vállalt, így ő kapott helyet a kapuban, utólag elképzelhetőnek tűnik, hogy mezőnyben inkább hasznára lehetett volna a csapatnak.

Amberboy szó szerint leültette védőjét -  sajnos a helyzet kimaradt

Mezőnybeli csapatunk mindenesetre kegyetlenül erős volt, és Márialigeti ezt mindjárt egy góllal nyomatékosította is ellenfelünk, az edzőmecsről ismert Bölcsész All Stars számára. Befelé is kaptuk a gólokat elég szép számmal, teljesen nyilvánvaló, hogy ha az eredmény miatt fociznánk akkor nagyon sok edzésre és taktikázásra lenne szükségünk ahhoz, hogy a csapatszintű védekezés legalább valamennyire összeálljon. Így a mai meccsen abban bízhattunk, hogy zseniális egyéni képességekkel megáldott labdarúgóink többet fognak rúgni elöl, mint amennyit beszedünk hátul.

Az első félidő második kétharmada Amberboy csillogásáról szólt, csatárunk előbb szöglet után közelről, majd akcióból kétszer volt eredmények, Márialigeti és Seltsam előkészítése után. Félidőre 4-4-es állással vonultunk, illetve röviden meggyőztük a játékvezetőt, hogy négy gólt szereztünk.

Margitay itt ad gólpasszt Márialigetinek

Így küzdöttünk

A második félidő egyre inkább kaotikusra sikerült, a csapatrészek és a közöttük feltételezhető összhang nem mindig volt felfedezhető. Mindenesetre elég sokat támadtunk, sok helyzetünk volt. Ebben a játékrészben Márialigeti rúgott két gólt, egyet Margitay zseniális előkészítése után, a másikat mostanra elfedte a felejtés homálya.

A baj az, hogy közben kaptunk is még hármat, így a végső sípszó esetében éppen nem mi álltunk nyerésre. Ezt egy kicsit sajnáljuk, de egy C-ligában nem okozhat gondot a továbbiakban még sok gólt, pontot, és boldogságot szerezni.

From Taigetosz Club – Bölcsész All Stars 6-7

   kapu: Sáróy, Zsidi

   mezőny: Amberboy, Görög, Márialigeti, Margitay, Perczel, Seltsam, Zsidi

   gól: Márialigeti 3, Amberboy 3

Heló Világ!

Büszkén adjuk a világ tudtára, hogy:
1.) Ismét legurult pár rabszolgagyerek a nagy hegy lejtőin, és ezen a tavszon is lesznek meccseink.
2.) Túlestünk az első felkészülési meccsen. Sok pozitívummal éppen nem szolgálhatunk, az eredmény vereség, a mutatott játék is hagy kívánnivalót, de legalább valamit felmutattunk. Reméljük az összes hiba kijött, és mostantól csak a siker és a győzelem lehet méltó osztályrészünk.