Úgy tűnik létszámproblémáink legmélyebb válságához érkeztünk el. Amiben a jó az, hogy innen már csak felfelé van út. Tehát foghíjas csapatunkba, aki csak alkalomszerű szereplést ígért, az most mind lemondta, sőt az állandó tagok némelyikét is sikerült elkeverni valahol. Erősen rászorultunk tehát, hogy öt percnél alig több késéssel, a régi jó módszer szerint a pálya szélén igazoljunk annyi játékost, amennyivel legalább öten megleszünk. De fel a fejjel, a novemberi meccsekre ennél sokkal rendezettebb és jobb kilátásaink vannak.
Maga a meccs mindenestül elég hősies volt. Igazából minden Taigetosz-résztvevőről csak jót tudunk mondani. Nyilván ebben a helyzetben pontszerzési esélyeink minimálisak voltak, örültünk, ha valamennyire védekezni tudtunk, főleg Palágyi sérülése után. De tényleg mindenki mindent beleadott, és ha végül vesztesen kellett távoznunk, akkor is azzal a tudattal, hogy mi megtettünk mindent.
Ős-tagok közül Sáróy érdemel dicséretet, megmutatta, hogy fejlődőképes, védekezésben az emberek elosztásában, emberkövetésben olyan taktikai érettséget mutatott, mint ami csak egy rutinos profi játékostól várható.
Nem lehet szó nélkül elmenni alkalmi kapusunk teljesítménye mellett. Tóth ugyanis egészen elképesztő mennyiségű lövést fogott, ha becsülni kellene, talán nyolcvanat, de hogy majdnem minden percre jutott egy védés, az teljesen biztos. Az is biztos, hogy más kapussal nem úsztuk meg volna viszonylag kis különbséggel.
A vége 0-3 volt, félidőben 0-1, az első tíz vagy tizenöt percet kihúztuk gól nélkül, onnan sajnos nem volt elég védekezni, kockázatot kellett vállalnunk. Említésre méltó, hogy Görög három méterről leadott, igen erős lövésénél az ellenfél kapusa az évszázad védését mutatta be, ahogy visszarepült a mozgásával ellentétes sarokra. Szóval ilyen dolgok is akadályoztak minket abban, hogy góllal tegyük emlékezetessé a mai meccset.
From Taigetosz Club - EBB 69 FC 0-3
kapu: Tóth M.
mezőny: Görög, Palágyi, Sáróy, Tinkó
gól: -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése