Második meccsünkön némileg krízisbe kerültünk, remélhetőleg csak átmenetileg, de úgy jött ki, hogy lasszóval kellett embert fogni a meccsre, szégyen-gyalázat de csak úgy sikerült, hogy a helyszínen, ismerségeinket bevetve igazoltunk egy igen jó középpályást. Így darabra megvoltunk, a kpsut most a biztoskezű Zsidi vállalta, legalábbis az első félidőre.
A játékról sok jót nem tudunk elmondani, mert a támadásaink úgy néztek ki, hogy felrúgtuk a labdát Márialigetinek azzal, hogy majd ő megoldja, a védekezés pedig úgy nézett ki, hogy Margitay megoldja, különösebben kifinomult taktikáról nem volt szó. Márialigeti amúgy az első perctől kezdve életveszélyt jelentett, egy-az-egy ellen bárkit bármilyen helyzetből megvert, akkor is, amikor az első percek után jellemzően két-három védő forgolódott körülötte. Kár, hogy lövései egy-két centivel rendre elkerülték a kaput.
Az első gólt így nem valamelyik csatár, hanem Margitay lőtte, pontrúgás és hátragurítás után a hátsó sorból iszonyú erővel a jobb felső sarokban. Sajnos ezt pár perccel később egy fejesgóllal kiegyenlítették, így ismét hajtanunk kellett az előnyért. Szétszakadt a mezőny, mindkét kapu előtt több veszélyes helyzet adódott, mi igyekszünk a szépre emlékezni, és arra amikor mi jártunk közelebb a gólhoz.
A második félidő közepén megismételtük a gólt, Ferenczy szögletből hátrapasszol, Margitay elemi erővel a fels sarokba lő. Volt még egy szabadrúgásunk, a kapus hatoson kívüli kezezéséért kaptuk, de nem lett gól, ahogy soron következő Márialigeti-szólóinkból és szögleteinkből sem. A hajrában elszórakoztunk egy szögletet, és a kontrából bekaptuk a második gólt.
Itt akár döntetlen is lehetett volna az állás, más csapat nem biztos, hogy tudott volna változtatni, főleg a fekete talajra tűző nap miatt minimum ötven fokos levegőben. De mi tudtunk. Márialigeti harcolt ki szabadrúgást a saját térfelünkön, a felezővonal közelében, és amíg az ellenfél kapusa a hatoson kívül kolbászolt, addig ő a félpályán túlról a bal alsó sarokba gurított.
A hátralébő két percet már kibírtuk. Márialigeti és Zsidi is kézfogást érdemel, de a legnagyobb dicséret mégis Margitayé, aki két iszonyatos góljával elöl eldöntötte a meccset, hátul pedig gyakran létszámhátrányos, előnytelen helyzetekben mentett, és a stabil védekezés mellett még szervezésre is futotta erejéből.
Ha kutyák lennénk, most mondhatnánk hogy jár a keksz, mondjuk csapatvezetőnk jóvoltából tényleg holland keksszel ünnepeltünk. Reméljük, legközelebb is.
From Taigetosz Club - Jokai Juniors 3-2
kapu: Zsidi, Seltsam
mezőny: Ferenczy, Görög, Márialigeti, Margitay, Zsidi
gól: Margitay 2, Márialigeti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése