2012. március 27., kedd

Amiről nem szívesen beszélünk

Kis csapatunk soron következő meccsét a szokásos fogadkozás előzte meg, egyes tagok gólokat, mások öngólokat, megint mások szigorú labdaszerzéseket vállaltak annak érdekében, hogy meglegyen a szezon első pontszerzése. Létszám tekintetében igen szerencsés két cserével ellátott keretet sikerült összehoznunk, mely alapján Marxot alapul véve arra számítottunk, hogy a mennyiség át fog csapni minőségbe. Külön öröm, hogy Perczel György négy év távollét után újra pályára lépett színeinkben.
Sajnos a pályán látottak nem igazolták a marxi tételt, és hamar kétgólos hátrányba kerültünk.Mindez még azelőtt megtörtént, hogy igazából kiderült volna, hogy újonnan megalkotott védelmünk hogy működik, hiszen ellenfelünknek komoly helyzetre nem is volt szüksége, távolból lőtték a bombagólokat.
Magunk részéről szórványosan eljutottunk helyzetecskékig, Amberboy és Tarnai lőttek kapura egyszer-kétszer, de nem volt szerencséjük. Helyzetet azonban ritkán tudtunk kialakítani, ugyanis passzos játékunk több okból kifolyólag még mindig döcögött, nem is mindig akartak passzolni játékosaink, a klasszikus "majd a Boy kicselez mindenkit" taktika pedig ezúttal nem hozott sikert.
A játékvezető többször került a figyelem középpontjába, és ennek nem mindig örültünk. Egy alkalommal Szécsey bravúros vetődéssel szögletre ütött egy ziccerből leadott lövést, azzal a szépséghibával, hogy a hatoson kívül tette ezt. Repült egy kettőperc, és jött a szabadrúgás veszélyes helyről. A szabadrúgást a vészkapus Görög kivédte, de a kettő percet nem sikerült kivédekeznünk, bekaptuk a harmadikat.
A meccs közepe táján legalább annyira feljavult játékunk, hogy tartani tudtuk az eredményt. Amberboy és Perczel bemutattak egy-egy olyan lövést, ami gólt érdemelt volna, de az ellenfél kapusa emberi képességekkel alig magyarázható módon menteni tudott. Már-már elkezdtünk hinni saját feltámadásunkban, amikor Amberboy teljesen fölöslegesen összeszedett a korábban beszedett sárga mellé még egy kétperces kiállítást is. Ez igen nagy terhet rótt a pályán maradókra, ám hihetetlen módon ezúttal sikerült legalább megtartani az eredményt. Legalábbis az emberhátrányos két percben. Mert egyébként kaptunk még két gólt, szintén izomból megbikázott lövésekből.
Két perccel a vége előtt Amberboy kicselezte az utolsó védőt, aki szándékosan felrúgta, ebből adódott is némi feszültség, a "játszani és játszani hagyni"-elv alapján számon kértük, hogy egy már eldőlt meccsen erre mi szükség volt. A szabadrúgást megkaptuk, de ezzel sem sikerült élni.
Az már alig számított, hogy az utolsó percben újabb gólt hozott össze védelmünk, hiszen hogy öt vagy hat-e a kapott gólok száma az részletkérdés. Ennél jóval fájóbb, hogy mi egy alkalommal sem tudtunk hálóba találni, ezzel már most, viszonylag a bajnokság elején megszakadt az a statisztika, amelyre oly büszkék szoktunk lenni.
A meccs után hosszas elemzése következett annak, hogy ki miért hülye, ki hibázott, és ki kit jogosult lebarmolni, mely diskurzusba ezen sorok írója is hamarosan bekapcsolódik.
From Taigetosz Club - Distinction 0-6
  kezdő: Szécsey - Amberboy, Görög, Perczel, Tarnai
  csere: Sáróy, Schanda
  gól: -

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése