Egy héttel ezelőtt igen valószínűtlennek tűnt volna, hogy az a csapat fusson ki a második legendás meccsre, amely végül kifutott, hiszen alaptagok maradtak távol, és a csapatban másfél éve nem játszó Róna tűnt fel nem kis meglepetésre. Ennyiből akár még jók is lehettünk volna, de némely tagokról a meccs előtti órákban derült ki, hogy nem szándékoznak jönni. Így öt gladiátorra csökkent a Taigetosz harclétszáma, ami minden elszántság ellenére is súlyos sorscsapás egy olyan meccsen, amin győzelmi eséllyel számoltunk.
További sorscsapásként az öltözőt is zárva találtuk, a folyosón öltöztünk, és éppencsak odaértünk a kezdésre. De ha már ott voltunk, mély fogadkozással ígértük meg egymásnak, hogy vagy győztesen, vagy az ellenfél darabokra tört sípcsontjával fogunk hazamenni.
Az első percekben még tartott a nagy fogadkozás, tartott az erő. Védekezésben nagyon szép és hatékony négyszögben álltunk föl: Amberboy elöl zavar, Tarnai és Schanda lezárja a széleket, Róna pedig söpröget. Amíg ez a felállás ilyen formában működött, addig nem is volt baj, távol tudtuk tartani a labdát a kapunktól, és néha még a gólszerzési lehetőségig is eljutottunk, legalább annyiszor, hogy elhihessük, van remény a győzelemre.
A félidő hajrájában aztán ellenfeleink egy szép kényszerítővel becsapták védelmünket, és megszerezték a mérkőzés első gólját. Mielőtt azonban kardunkba dőlhettünk volna, Amberboy elfutott a balszélen, és kiegyenlített.
A második félidőt is ígéretesen kezdtük, Görög kapus hosszú kidobásával Amberboy lefordult védőjéről, majd a léc alá bombázta azt a gólt, amivel idén először vezetett szeretett csapatunk. Sajnos nem sokáig örülhettünk, hiszen egy gyorsan elvégzett szabadrúgás készületlenül érte védelmünket, és máris 2-2 volt az állás.
És sajnos részünkről eddig, 25 percig tartott a meccs, csere és erőnlét hiányában labdarúgóink ekkor már a fülükön keresztül vették a levegőt, és jó esetben lépni tudtak, de a futás egyre inkább megvalósíthatatlannak tűnt. Idővel kissé ketté is szakadtunk, Amberboy és Tarnai alkották a támadószekciót, Róna és Schanda a védekezőt, ami még nem is lett volna baj, de a védők nem mindig értek fel a támadásokhoz, a támadók pedig csak lassan mentek vissza, így ellenfelünk rendszeresen emberelőnyben támadhatott. Ráadásul félidőben megjött az a játékosuk is, aki egy-az-egy ellen is többször megvert minket.
A hátralevő negyed órában gyakran fordult elő, hogy két vagy három fehérmezes passzolgatott a hatosunkon belül, kész helyzet elé állítva a kapust és azt az egy védőt, aki véletlenül arra járt. Becsületünkre váljék, hogy egy-két szép mentést be tudtunk mutatni, de a nagy számok törvénye alapján sok ilyen helyzetből néhányat be is kellett kapnunk. Közben csodával határos módon néha mi is eljutottunk helyzetig, de ekkor már többnyire az igazán veszélyes lövésig sem jutottunk el.
A múltkorinál jóval jobb, lelkesebb, futósabb, és talán ötletesebb játék ellenére ezúttal is nagyarányú vereséget szenvedtünk. Örvendetes, hogy Amberboy két meccsen már négy gólnál jár, ugyanakkor aggasztó, hogy rajta kívül más még nem szerzett gólt. Talán támadásépítési taktikánk revizionálása sem lenne haszontalan, a védekezés meg eleve nem lenne haszontalan. A kevés pozitívum egyike, hogy még így is van csapat, akit jobb gólkülönbségünk révén megelőzünk.
From Taigetosz Club - 51% 2-6
kezdő: Görög - Amberboy, Róna, Schanda, Tarnai
csere: -
gól: Amberboy 2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése