2012. április 3., kedd

Mikor ha nem most?

A szokásos tippelgetés és lassan szertefoszló reménykedés előzte meg a kerethirdetést, végül a helyszínre érkezve mindenki konstatálhatta, hogy a szokásosnál nem erősebb egy cserés felállást is csak a vésztartalékként mozgósított Amberboy Leventével tudjuk megvalósítani. Hanem húsz perccel kezdés előtt megcsörrent a mobiltelefon, és a bő keret leggólerősebb játékosa jelezte, hogy mégis jönne. És ha ez még nem lett volna elegendő, pár perccel kezdés előtt befutott Szidi is, Tóth-tal a hóna alatt. Ez a felállás már mennyiségre és minőségre is sokat ígért, annyira hogy a hitetlenebbek is újra bízni kezdtek a győzelemben.
A kispad úgy döntött, hogy elkerülendő a gyengébb játékosok egyszerre való játszatása, amiért cserébe hajlandóak voltunk vállalni, hogy a legjobbak ne játszanak sokat együtt.
A sors szeszélyéből adódóan az első húsz másodpercet emberelőnyben játszottuk, de aztán kiegészültek ellenfeleink. Ekkor tudatosulni kellett mindenkiben, hogy ha erős is aktuális keretünk, a győzelem nem fog az ölünkbe esni, akkor érhetjük el, ha mindent megteszünk érte.
Az első félidő nagyjából kiegyenlített játékot hozott, mindkét oldalon voltak helyzetek, azonban egyénileg kiváló focistáink csapatként nem nagyon találták egymást, az összjáték akadályozott, és a csapatrészek közötti összhang sem volt kiváló. Minden reményünk ellenére a félidő második felében kétgólos hátrányba kerültünk. Különösen az első gól volt bosszantó, hiszen már a szabálytalanság is fölösleges volt, a szabadrúgásnál pedig a sorfal tagjai között talált utat a labda.
Hanem a félidő körüli pillanatokban megmutatkozott a Taigetosz szíve és tudása! Az első félidőt lezáró sípszó pillanatában Amberboy D. lövésébe a kapus beleért, de így is csak beütötte a kapuba. Rövid tanakodás utána játékvezető úgy döntött, hogy a hármas sípszó harmadik sípjeléig tart a meccs, így a gól érvényes. Térfélcsere utáni első akciónknál pedig Amberboy L. cselezett ki mindenkit, és hozta akkora helyzetbe Görögöt, amit még ő is képes volt gólra váltani.
Sajnos a egyenlő állás nem tartott sokáig, mert egy átlövés beakadt a kapunkba, de ennyi alapján már a meccsgyakorlat igazolta azt, hogy lehet keresnivalónk a pályán. Jellemzően a továbbiakban is képesek voltunk támadásokat vezetni, de támadásaink hatékonysága csekély volt, leginkább a csapatrészek közötti összhang és a passzolási hajlandóság alacsony volta miatt.
Történetesen gyorsan szereztünk két gólt, de ezek nem a csapaton múltak, hanem kizárólag az először szereplő Márialigeti egyéni képességein. Csatárunk tíz-tizenkét méterről bombázott be egy szabadrúgást, majd ugyanilyen távolságból a labdát a kapus kezeivel együtt lőtte be a hálóba.
Adva volt a lehetőség, hét perc volt hátra a meccsből, amennyi időre meg kellett tartani az előnyt. Azonban néha létszámhiánnyal is küzdő védelmünket egy-két keresztbemozgással nagyon könnyen össze lehetett zavarni, és megtartani is csak rövid időre tudtuk a labdát, aminek igen szomorú következményei lettek. Előbb egy átlövés, majd egy kontra utáni emelés kötött ki a hálónkban. Az utolsó percekben már nekünk kellett futnunk az eredményért, de ez most megoldhatatlannak bizonyult.
Jogos a kérdés, hogy ha ezzel a magunkhoz képest erős kerettel nem győztünk, akkor mégis milyen erősségű kéne ahhoz, hogy egyszer nyerjünk is? Messi és Cé Ronaldo leigazolása anyagi okok miatt nem szerepel terveink között, bár a most pályára már a nevezettekkel összemérhető játékerőt képviselnek.
From Taigetosz Club - Nothing Toulouse 4-5
   kezdő: Szécsey - Amberboy D., Görög, Sáróy, Tóth
   csere: Amberboy L., Márialigeti, Schanda
   gól: Márialigeti 2, Amberboy D., Görög

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése