Az egeket ostromolja a Taigetosz-tagok önbizalma és lelkesedése, amit mi sem bizonyít jobban, hogy nem kevesebb mint hét játékos gyűlt össze a szezonnyitón. Mindezt úgy, hogy valóban csak osztálytársakból állt össze a mágikus hetes, minden külső erő bevonása nélkül, és el is értük az ideálisnak, illetve Taigetosz esetében luxusnak számító két cserét. Hogy ez mekkora eredmény, az abból világlik ki, hogy a Taigetosz újkori történetében még sose jött össze a hét osztálytárs. Újoncot is avattunk, hiszen Szécsey még soha nem lépett pályára Taigetoszos színekben, de Pásztor és Tarnai is több mint egy éve játszottak velünk utoljára.
Mivel rég fociztunk együtt, sőt a tagok nagy része rég focizott egyáltalán valahol, a taktikai tanács a minél defenzívebb felállást preferálta, főleg az első félidőben gyakran szóltak egymásnak a tagok, hogy labda nélkül a félpályán kívülre véletlen se menjen át senki. A visszahúzódással nem is volt gond, de a védekezés színvonala így is meglehetősen harmatos volt. Ellenfeleinket a támadó harmadban is csak távolról fogtuk, vagy nem fogtuk, és futómennyiségben sem alkottunk nagyot, a pirosak pedig kombinatív játékukkal aránylag könnyen kerültek helyzetbe. Egy rutinos kapus még valamit menthetett volna, de nem volt, és mintegy tíz perc után már 0-4 állt az eredményjelzőn.
Ekkor egyesekben felmerült annak eshetősége, hogy akár ki is kaphatunk, ami igazán méltatlan lett volna. Sajnos nem foghattuk a sors igazságtalanságára, hogy így alakult az eredmény, mert olyan sokat támadásban sem mutattunk. A félidő során kétszer sikerült veszélyes helyzetet kialakítanunk, Görög és Amberboy hozták helyzetbe egymást, de előbbi játékos a kapusba, később utóbbi a kapufa mellé lőtt.
A második félidő elején saccra 0-6-os állásnál ellenfelünk vészkapusa a hatoson kívül kézzel ütötte ki Amberboy ívelését, amiért járt a szabadrúgás és a kétperces kiállítás. A szabadrúgásból nem lett semmi, a kettő perccel legalább annyit elértünk, hogy addig nem kaptunk újabb gólt.
Már a kétperc letelte után történt, hogy Amberboy és Pásztor lódulhattak meg ketten a fellazult védelem ellenében, akciójuk végén Pásztor a jobbszélről gurított keresztbe, az újdonsült csapatkapitány pedig közelről értékesítette a helyzetet. Három perccel később ugyancsak Amberboy indult el a balszélről befelé, majd lőtt egy hatalmas bombagólt a léc alá.
A gólok is jelezték, hogy mezőnyjátékunk a második félidőben kicsit összeszedettebbé vált. Sajnos így is gyakori volt, hogy Amberboy egyedül küzd 2-3 védővel és közel s távol nincs senki akinek passzolni tudna. De néhány alkalommal tényleg megráztuk magunkat és szélvészgyorsan a túloldali kapu előtt teremtünk. Fájdalmunkra újabb gólt már nem szereztünk, de túlzó szerencse is lett volna ennyi helyzetből gólok tucatjait szerezni. A szerencsét inkább majd a későbbi, élesebb meccsekre tartogatjuk.
Hátul egyre jobban kinyíltunk, nem volt ritka, hogy Tóth egyedül védekezett két vagy három csatárral szemben. Sajnos fizikai állapota még őszhöz képest is romlott, és a társak általában félpályánál sétálgattak segítségnyújtás helyett, így sok jóra nem számíthattunk. Ám Szécsey ekkor már elkezdte mutogatni oroszlánkörmeit, és ellenfelünk csatárai is megtették az a szívességet, hogy ordító helyzetben mellélőjenek, így ekkor nem kaptunk annyi gólt,a mennyit ez a védelem megérdemelt volna.
Összességében így is sok az a nyolc bogyó, ami hálónkat érintette. De akik régóta csapattagok, azok tudják, hogy ennél már volt rosszabb is, és onnan is talpra álltunk. Mint eddig mindenhonnan.
From Taigetosz Club - Kristály Palack 2-8
kezdő: Szécsey - Amberboy, Görög, Tarnai, Tóth
csere: Pásztor, Sáróy
gól: Amberboy 2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése