Mindig magasabbra

A tagok a szereplést értékelik

Nem kis várakozás és ígérgetés előzte meg a bronzmeccset, ami ezúttal garantáltan a szezonbeli utolsó meccsünkként volt beharangozva. A keret összeállítása persze szokás szerint körülményes volt, és komoly erőfeszítéseket igényelt, de végül sikerült. Magunk részéről létszámban elég szépen voltunk, Szécsey ebben a szezonban először tette tiszteletét, és végül elég jó arányban eljöttek azok akik ebben a szezonban általában a Taigetosz keretét alkották.
A bonyodalmak egy órával a meccs előírt kezdete előtt kezdődtek, amikor a z ellenfél csapatkapitánya megeresztett egy telefont a mi külsős kapcsolattartónknak arról, hogy ők még a Balatonnál vannak, és nem biztos, hogy odaérnek a meccsre, de majd nyáron azért még játsszunk. Ami azt illeti, a lehető legsötétebb forgatókönyv vált valóra, mely szerint mi nagyjából az előzetesen ígérteknek megfelelően összegyűltünk. Az ellenfélnek pedig tíz perc késéssel érkezett meg egyetlen játékosa. Nyilván ennyire jól sikerült a csapatépítő tréning.
Így aztán a bő létszámú csapatot osztottuk két részre, és magunk között játszottunk egy meccset. A gólok száma nem publikus, de annyit elárulhatunk, hogy ezúttal is nyert a Taigetosz.

Schanda a legjobbnak kijáró éremmel

A bronzmeccset pedig adminisztratív úton 5-0-ra nyertük meg, ez a góllövőlistán nyilván nem számít, tehát senki ne kérdezze meg, hogy ő mennyit kap az öt gólból, mert senki sehányat. A csapat pedig az összes előzetes várakozást felülmúlva az alsóházi harmadik (összességében tizenhétből tizenegyedik) helyen végzett. Ez második legjobb eredményünk, mióta kikerültünk a gimnáziumból. Ez tényleg olyan szezon volt, amiben jó és rossz is bőven jutott, hiszen volt, hogy tizenkettőt rúgtunk, és volt, hogy tizenhármat kaptunk. De nem rossz csapatok ellen játszottunk, és így dicséretes a szereplés.
A házi gólkirályi címet Márialigeti szerezte meg öt góllal, őt követi Zsidi négy találattal, már ha nem számítanak a feketén pályára lépő játékosok Rónának beírt találatai. Márialigeti érdemeit növeli, hogy mindössze három tétmeccsen lépett pályára, és azok közül is kettőn szedte össze az említett magas számú termést. A szezon legjobbjának a tagok Schanda Gergelyt választották, elsősorban páratlan lelkesedése, és a negyeddöntőben szerzett duplája miatt.

Margitay itt elkülönül, de a csapatnak szerves tagja

A szezon legfőbb nyereségének az számít, hogy végleg eltűnni látszik minden határvonal, ami a gimis idők csapatai között fennállt. Most már az ex-Panseresek sem érzik leereszkedésnek, ha a Taigetosz színeiben lépnek pályára, és a Taigetosz hagyományos tagjai sem úgy néznek rájuk, mint külsősökre, hanem mint szeretett osztálytársakra. Mivel az előző évekhez képesti színvonaljavulás nem annak köszönhető, hogy a hagyományos tagok megtanultak volna focizni, hanem annak, hogy ezúttal a focizni tudó osztálytársakat jobb arányban sikerült elcsábítani a meccsekre, az egybeolvadás örvendetes.
A jövőről nem esett szó, de a sikeres tavasz valószínűsíti, hogy fogunk még együtt játszani.
From Taigetosz Club - Fekete Sereg 5-0
   megjelentek: Amberboy, Görög, Márialigeti, Margitay, Róna, Sáróy, Schanda, Szécsey