Az egész szezonon átívelő várakozás és fogadkozás után végre eljött az a meccs, amin tényleg volt esélyünk, annyira, hogy a tabellák alapján még mi tűntünk esélyesebbnek, ami bizony igen nagy ritkaság. Ennek a hatalmas és rendkívüli alkalomnak a tiszteletére össze is gyűlt a tagok közül hét, aki valóra akarta váltani az oly kedves álmot. Sajnos még ezt sem lehetett mind pályára küldeni, hiszen közülük kettő, Ujhelyi és Szécsey csak kapusként volt bevethető. Szécsey pedig mostanáig sem tudta feldolgozni a korábbi hetek megpróbáltatásait, ezért inkább átadta a kesztyűt kartársának.
Külön öröm, hogy Zsidi ebben a szezonban először tiszteletét tette, az ő jelenlétével pedig kreativitásban és gyorsaságban is sokat nőttünk.
Mindjárt az első percekben látszott, hogy nem vagyunk esélytelenek, nem kényszerülünk beszorulni a kapunk elé, sőt minősített esetben az egy-egyes helyzeteket is felvállalhatjuk. Szokatlanul sok volt a labdabirtoklásunk, amit annak megfelelően megpróbáltunk helyzetekre és gólokra váltani, de ez inkább csak terv maradt, hiszen a helyzetek kialakítása viszonylag ritkán sikerült.
Úgy tűnt, korábbi meccsein mindkét csapat inkább a védekező játékot szokta meg, és nehezen állt át arra, hogy akár támadni is lehet. Pozitívumként lehet említeni, hogy a védelmünk el tudta érni, hogy ellenfelünk is csak ritkán, és többnyire csak távolról lőhessen, így Ujhelyi kapus tökéletesen biztonságban érezhette magát. Ritka támadásainkat többnyire Amberboy szervezte, de a többieknek is többször nyílt módjuk csatlakozni a támadásokhoz. Görögnek és Pásztornak volt egy-egy helyzete, de Amberboyé volt a legközelebb a gólhoz. Házi gólkirályunk távolról próbálkozott, bombája pedig a keresztlécről vágódott vissza a mezőnybe.
Valószínűtlennek tűnt, de a félidő még nulla-nullás állást hozott, a taktikai értekezlet viszont esélyesnek tartotta, hogy behúzzuk a győzelmet.
Most nem voltak olyan nagyon szigorúan elosztva a mezőnybeli posztok, így az arra hajlamos játékosok sokat tanyáztak elöl akkor is, ha épp az ellenfél támadt. Ez lehetőséget biztosított Schanda és Görög részére, hogy bizonyítsák védekezésbeli rátermettségüket, amelyikőjük épp pályán volt, az gyakran egyedül találta magát két villámléptű csatárral, de csodával határos módon sok alkalommal szereltek, főleg Schanda dolgozott látványos tankszerű lerohanásokkal, melyre a kilencven kiló alatti csatároknak nem volt ellenszere.
A játék előrehaladtával az is kezdett látszani, hogy kevés az az egy csere, játékosaink szaporán váltogatták egymást a kispadon, és aki épp a pályán volt az irigykedve nézte azt, aki tüdeje szétszakadt darabjait köhögte éppen a játéktéren kívül. Az iram igen hajtós volt, méltó ahhoz, amekkora tétje ennek a kiesési rangadó volt.
Egy ellenünk megítélt szögletnél aztán beütött a ménkű: A középre lőtt labda Schandáról kifelé vágódott, de ott ellenfél érkezett, aki az elé ugró két védő között a kapunk felső sarkába lőtte a labdát. Szerencsére tudatában voltunk, hogy ettől még nyerhetünk, és reálisnak tartottuk, hogy meg is valósítsuk amiért jöttünk.
Nem sokkal később Amberboy kiegyenlített, és hamarosan újabb gólt szerezhetett volna, de Zsidi beadása után ordító helyzetből a keresztlécre lőtt.
A megváltást aztán a "jó Pásztor" hozta el, akinek születésnapja alkalmából előző nap a keret tekintélyes része beivott, ám játékosunk tiszta fejjel vette észre a lehetőséget és éles szögből nagy erővel bombázott a hosszú sarokba.
Előnyben is igen nagyon szerettünk támadni, és néha rá voltunk szorulva aktuális védőnk higgadtságára vagy Ujhelyi mentéseire. De aztán eljött a megváltásként érkező harmadik gól is, Görög szerelt félpályánál, majd Amberboyhoz passzolt, aki a hatosról a bal alsó sarokba gurított.
Ekkor még hátra néhány játékperc, de világmegváltás már nem történt. Illetve abban a hátralevő két percben nem, mert amit korábban véghezvittek a Taigetosz aranylábú csemetéi, az egyszerűen fantasztikus volt. A győzelem már önmagában fantasztikus, és ezzel újra bejelentkeztünk a jövő évi bajnoki címért, de még fontosabb, hogy egyénileg is többen hatalmasat küzdöttek, annyira, hogy az a brazil válogatott ellen is könnyen győzelemre vezethetett volna.
From Taigetosz Club - MBSK 3-1
kezdő: Ujhelyi - Amberboy, Görög, Schanda, Zsidi
csere: Pásztor
gól: Amberboy 2, Pásztor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése