Az utolsó fordulóban valóságos parádéra számítottunk magunktól, és nem csak azért, mert az utolsó forduló, és győzelmi kényszerben vltunk, hanem azért is, mert az elmúlt hetek javuló játéka és a táblázat második felében tanyázó ellenfél konceptuális egymás mellé helyezése pontszerzési reményt sejtetett. Ezen alkalomból sikerült is magunkhoz képet tűrhető, a múlt fordulókban jól működőnél még egy Tarnaival erősebb keretet összehoznunk. Igaz ugyan, hogy páran késtek, de néhány perccel később már mindenki rendelkezésre állt. A sürgős kezdés miatt aztán a csatakiálltást és Szécsey kapus esküjét is el kellett halasztani.
Az az egy baj volt, hogy mire magunkhoz tértünk, gyakorlatilag már el is dőlt a meccs. Az első három percben kétszer kontrázták le villmgyorsan teljes védelmünket, majd nem sokkal később egy szögletből is közvetlenül gólt kaptunk. Közben lassan fény derült arra, hogy az ellenfélnek, hiába volt mindössze két hellyel előttünk, mégis volt egy jó játékosa, meg még egy, meg még egy, és azt vettük észre, hogy tulajdonképpen bármelyikőjük képes kicselezni egy embert közülünk, és kapusunknak is hiányzott az a motiváció amit az ünnepélyes eskü nyújthatott volna.
Természetesen 0-3-nál, 0-4-nél és aztán 0-5-nél is elmondtuk, hogy még semmi nincs veszve, simán feltámadunk, rugdossuk majd a gólokat, és nyerünk, de ez egyre kevésbé tűnt reálisnak. Félidőben is azt taglalta a kupaktanács, hogy hogyan fogjuk megnyerni a meccset, és el is jutottunk kötülbelül odáig, hogy sok gólt kell rúgni, és keveset kapni.
Aztán ha nem is lett tarolás, de valamivel jobb formát mutattunk a továbbiakban. Általában visszaértünk védekezni, ami legalábbis lelassította az ellenfél támadásait, és elvétve mi is eljutottunk lövésig, bár hozzá kell tenni, hogy a kapus eszén sokáig nem tudtunk jól járni.
Támadásainkban elért sikereink a következőek: Elsőként Tarnai nagylövése találta el a kapufát, a lepattanóra Pásztor érkezett, de éppen lemaradt a labdáról. Később Amberboy forgolódott a hatoson, és ahogy múltkot Pásztort, most ugyanúgy ugratta ki Görögöt, aki a hálóba is lőtt. Egy szöglet után majdnem megismétlődött a szereposztás, Amberboy gurítása után a rövid oldalon érkező Görög lövése csattant a kapufán. Végezetül kevéssel a vége előtt Amberboy magának csinált meg egy lövőhelyzetet, és ha már így volt, akkor be is verte a rövid felső sarokba.
Védelmünk némi javulást fel tudott mutatni az első félidőhöz képest, talán Róna és Tinkó voltak azok, akik képesek voltak stabilitást hozni, és egy-az-egyben szerelni, illetve Pásztor mentett egy hatalmasat a gólvonalról. Kifutások terén Szécsey is egyre nagyobb magabiztosságot szedett fel. Mindazonáltal a mi védelmünk minőségben így is alulmúlta az ellenfél csatársorát, és nem egyszer jutottak el akkora lövőhelyzetig, amikor már csak rajtuk múlt, hogy gól lesz-e. És sajnos néhányszor gól is lett.
A meccs lefújásakor aztán felzengett a "Taigetosz forevör", bár könnyen lehet, hogy az idegenek csak egy nagy artikuláltalan üvöltést hallottak.
Ez a mozzanat zárta le tehát a Taigetosz idei szereplését. Tizenegy meccsen játszottunk, és ebben a szezonban is győztünk, a többit most hanyagoljuk. Emlékezzünk a gólokra, cselekre, nagy védésekre.
A legtöbb meccsen játszó és legtöbb gólt szerző játékos egyaránt csapatkapitányunk, Amberboy Domonkos volt, aki az utolsó meccsen lőtt góljával elérte a tízgólos álomhatárt.
Legnagyobb pozitívum Róna és főleg Pásztor játéka, akiknek most volt alkalmuk érettségi és a 4+1-re váltás óta először több meccsen mutogatni képességeiket a Taigetoszban, és a várakozásokat messze felülmúlva nem csak szereplésszámukat, hanem teljesítményüket tekintve is meghatározó játékosok lettek. Róna esetében a védőmunka, hosszú passzok hárítása és cselezgető csatárok hatástalanítása tűnik a legfőbb érdemnek, míg Pásztor a középpályás szűrésben és előrejátékban mutatott fel múlhatatlan érdemeket, amiről három gólja is tanúskodik.
A sikerek között említendő még Szécsey csapatba építése, akit a szezon elején még meg kellett győzni a szereplés előnyeiről de hamarosan a Taigetosz egyik legelkötelezetteb és legszorgalmasabb labdarúgója lett, akinek teljesítménye nélkül nagy bajban lettünk volna.
Legnagyobb csalódást egyértelműen Tóth szereplése, azaz nem-szereplése jelenti, nevezett játékos nem mindig a szokványos módon értesített minket meccsezési hajlandóságáról, ami többször kellemetlenséget okozott.
From Taigetosz Club - FC Kudarc 2-8
kezdő: Szécsey - Amberboy, Görög, Róna, Tinkó
csere: Sáróy, Pásztor, Tarnai
gól: Görög, Amberboy
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése