Már-már kabalánk lehet, hogy a meccs előtt elfelejtjük a csatakiáltást, illetve, hogy szedett-vedett csapatként éppen megvagyunk öten a meccs kezdetére. Eddig is így volt, és mivel eddig kétszer győzelmet hozott, remélhettük, hogy most is három pont lesz kaotikus kiállásunk jutalma. Kaotikusságunkra jellemző, hogy a meccs napjának délelőttjén még az sem tűnt lehetetlennek, hogy heten legyünk, végül Görög bátyjával kiegészülve éppen meglettünk öten. Szerencsére a túlvilági kollégákkal kapcsolatba lépve sikerült elérni, hogy az egész napra jellemző eső a meccs kezdete előtt öt perccel elálljon.
Soros ellenfelünkről kereken annyit tudtunk, hogy az első fordulóban döntetlent játszottak az Unreal Madriddal, vagyis azonos szinten vannak azzal a csapattal, akit mi elvertünk, és azóta tovább erősödtünk annyival, amennyivel az idősebb Görög jobb Sáróynál.
Az Unreal Madrid és a BGF-PSZF egyszinten levése abban is megnyilvánult, hogy mindkét csapat hamar megszerezte ellenünk a vezetést, sőt ezúttal alig tíz perc alatt kétgólosra nőtt hátrányunk, pedig előrejátékban az Amberboy-Márialigeti tandem bárkivel bármit megcsinált ezúttal is, csak hátul a védelem hagyott néha a kelleténél több helyet az ellenfél támadóinak. Szerencsére az égiek ezúttal is velünk voltak, és több alkalommal megbabonázták a tiszta helyzetből tüzelő csatárt, míg Márialigeti cselei után jobbra-balra szétkergették a védőket, így a Taigetosz valaha volt legjobb játékosa még félidő előtt faraghatott hátrányunkból.
Sajnos a térfélcsere után nem sokkal egy távoli lövés ismét kétgólosra növelte hátrányunkat, alig valamivel később viszont Amberboy közelről bekotort egy labdát, majd egy szépen megkomponált akció végén Tarnai állította megoldhatatlan feladat elé ellenfelünk kapusát, végül Márialigeti lőtt hatalmas gólt szinte a szögletzászlótól, és ezzel a félidő közepén már a Taigetosznál volt az előny.
Ekkor kezdett megmutatkozni, hogy kedves kabalánk, a csere nélküli felállás nem csak előnyös lehet. Tarnai még az első félidőben fejelt össze emberével, és sokáig fájlalta tarkóját, Amberboynak pedig a bokája rakoncátlankodott, halványabban is játszott múltkori teljesítményével (így csak az egyik legjobbja volt a csapatnak), de vitte őket a taigetoszos szív hol előre, hol hátra, ahogy a játékhelyzet megkívánta. Görög Mártonra, ahogy korábban Sáróyra, a védekezésben számítottunk elsősorban, ahol rutinját sok futással pótolva oldotta meg feladatát, a sok futás azonban idővel őt is kezdte kimeríteni.
Észrevehető fáradtságunkat és a csúszós talaj adta lehetőségeket kihasználva ellenfeleink ismét a maguk javára fordították a találkozó állását, mi pedig visszatérhettünk a két csatárunkra felívelős „majd ők mindenkit kicseleznek” játékunkhoz, amely két ilyen csatárral méltán toboroz híreket a Taigetosznak hosszú távon, rövid távon pedig Amberboy révén az egyenlítést jelentette.
Öt perccel a vége előtt 5-5-ös állásnál már a védekezésre is kellett gondolni, nem feltétlen sündisznóállásként, de ha már ötször betaláltunk, jó lett volna legalább pontot szerezni. mivel mindkét csapatnak megvoltak a maga akciói, helyzetei, mellélövései, bakijai, és kapusaik révén védéseik, igazságosnak tűnt volna a döntetlen.
 |
| Meddig lesz ez a Taigetosz egyetlen kupája? |
A Taigetosz legjobbja ezúttal Márialigeti volt, nem csak góljai miatt, hanem azért is, mert nem egyszer két-három védőn is áthámozta magát a labda társaságában, gólpasszokat adott, elöl is, hátul is törhetetlen tengelyét alkotta a csapatnak.
A döntetlennel megszakadt győzelmi szériánk, de a veretlenségi még mindig tart, és mivel erős ellenféllel szemben ismét értékes pontot szereztünk, szilárdabbá tettük helyünket a liga élmezőnyében.
From Taigetosz Club – BGF-PSZF II 6-6
kezdő: Görög D. - Tarnai, Görög M. - Márialigeti, Amberboy
csere: -
gól: Márialigeti 3, Amberboy 2, Tarnai
legjobb: Márialigeti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése