A múltkori világraszóló győzelem után minden reményünk megvolt, hogy csapatunk szekerének útja felfelé fog ívelni, aminek az is növelte valószínűségét, hogy a táblázaton közvetlen előttünk álló csapatot fogadtuk. Ennek örömére szokásos keretünket kibővítettük a szinte már szokásossá váló Tinkóval és a ritka vendég Ujhelyivel, míg Szidi a szurkolói bázis bővítéséről gondoskodott.
A meccs jó öt perc késéssel kezdődött, de ami a kezdés után következett azért bármennyi késés megérte volna, hiszen mezőnyben is szép dolgokat mutattunk, Ujhelyi parádézott a kapuban, és esély nyílt az előnybe kerülésre. Egy kósza labdára Tinkó csapott le, lövésébe a vészkapus a hatoson kívül kézzel ütött bele, amiért veszélyes helyről járt a szabadrúgás. Tinkótól mindenki lövésre számított, ő azonban a középen jó ütemben megiramodó Zsidi elé tálalt, aki öt méterről a jobb felső sarokba emelt, 1-0!
Hiába volt az előny, mert egy bombaerős lövéssel kiegyenlítettek ellenfeleink, majd a feltűnően rövid félidő utolsó másodperceiben vissza nem zárásunkat kihasználva teljesen kipasszolták védelmünket, és a vezetést is megszerezték (1-2)
Szó-mi-szó több játékosunknak az volt a véleménye, hogy nem illett volna olyan játékvezetőt küldeni a meccsre, aki ellenfeleinkkel baráti viszonyban van, és vélhetően kocsmából esik be a meccsre, a bedobásokat pedig aszerint ítéli valamelyik irányba, hogy merre gurult a labda mielőtt áthaladt volna az oldalvonalon. No meg időérzékünk is azt súgta, hogy valahogy a sporttárs óráján gyorsabban telnek a (hátrányban levő csapat számára igen drága) percek, mintha mi mérnénk.
Aki csapatunkból a pályán volt, azok mindent megpróbáltak amit lehetett, a gyengébbek vállalták, hogy többet töltenek a cserepadon, az aktuálisan pályán levők úgy futottak, mintha Duracell-ről mennének, de ez is kevés volt ahhoz, hogy kiegyenlítsünk. Ellenfelünknek nem volt kapusa, mezőnyjátékosaik váltogatták egymást a kapuban, ezért távoli lövésekkel is bátran kísérleteztünk, talán leggyakrabban Tinkó, de a sok ígéretes lövés nagy része kevéssel elkerülte a kaput, illetve Görög egy szép átlövése a kapufán csattant.
Védekezésünket szokás szerint a kaotikus és a katasztrofális jelzőkkel lehet illetni, de egy jó ideig még elegendő tudásunk (=Tóth) és szerencsénk akadt, hogy a további bekapott gólokat, mígnem egy éles szögből leadott beadásszerű lövés két védőnket és kapusunkat megtréfálva a kapunkba vágódott, majd midőn mind a négy mezőnyjátékosunk kitámadt, ellenfelünk lekontrázott bennünket, és berúgták a negyedik gólt is (1-4).
Nem sokkal később csatáruk éles szögből lőhetett az üres kapunkra, de kísérlete keresztbe elgurult a gólvonal előtt, míg nálunk Tinkó bombája akadt el a túloldali kapus harmadik lábában; majd a játékvezető saccra mintegy 12-15 percnyi játék után lefújta a félidőt, és elkönyvelhettük győzelmi szériánk szomorú megszakadását.
From Taigetosz Club - GTK 1-4
kezdő: Ujhelyi - Sáróy, Tinkó, Tóth, Zsidi
csere: Görög, Schanda
gól: Zsidi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése