Játékoskeretünk némi átalakuláson ment át a két meccs közötti átigazolási szakaszban, ugyanis kiváló kapusunk, Ujhelyi Gergely kéthónapos eltiltást kapott orvosától, ám legalább annyi jó is történt, hogy még egy osztáloytársunk, Tóth Zoltán is lemászott a Taigetosz hegyéről, és mostantól ő is bevetésre készen várja a szerdai megmérettetéseket.
Hogy mekkora szükségünk volt Tocira, azt már előző nap is sejtettük, hiszen a fél hatos kezdés több meghatározó focistánknak sem jó, az pedig már csak a helyszínen derült ki, hogy az előzetes tervekkel ellentétben csak új igazolásunkkal leszünk meg öten, sőt még az ötös létszám megléte is kérdéses volt, de Sáróy szerencsére megérkezett kezdésig, amit a kapuskesztyűk kezébe adásával honoráltunk.
Magunkhoz képest nem is kezdtünk rosszul, a Tóth-Zsidi védőkettős megbízhatóan szedegette össze a labdákat, és néhány szép passz-kombinációra is futotta erőnkből, illetve Tóth mutatta meg néhányszor, hogy nem felejtett el cselezni. Ám sajnos már néhány perc játék után látszódott, hogy a mezőnyben küzdő játékosainknak nem az erőnlét a legjellemzőbb tulajdonságuk, és csere hiányában igen hosszú lesz az a negyven perc amit ki kell húznunk. Jobbára a mi térfelünkön folyt a játék, és egyre gyakrabban fordult elő, hogy a labdát egyszerűen csak kirúgjuk az oldalvonalon túlra valami kreatív megoldás helyett. kiegészítő mebereink és kapusunk rutintalansága is rontotta a labdabirtoklási mutatónkat, így nem csoda, hogy az első félidő második felében már elkezdtek potyogni a bekapott gólok.
Részünkről Tóth távoli lövései mellett Görög és Zsidi kerültek egyszer-egyszer kecsegtető helyzetbe, ám csapatkapitányunk a kapusba lőtt, Zsidi pedig átgurította a labdát a kapus lábai között, de az a kapufa rossz oldalán hagyta el a játékteret.
Félidőben úgy a kapuscsere mellett döntöttünk, és a legjobban elfáradó Schanda vette át a bizalmi posztot. Az eredmény alakulása miatt ekkor a gólszerzést tűztük ki célul, amit azzal kívántunk elérni, hogy Tóth lett az egyszemélyes csatársor. Fájdalmunkra azonban 2-3 védő között nem tudott csodát tenni, a többieknek pedig nem volt erejük arra, hogy a támadásokhoz föl- majd megint visszafussanak. És amikor Görög passza után Tóth teljesen egyedül törhetett kapura, akkor sem sikerült megtörni a gólcsendet.
Közben, ahogy arra számítani lehetett, a bekapott gólok száma nőtt és nőtt, volt köztük kijátszott ziccer, távoli bomba, lekontrázás, szöglet utáni bomba-öngól, és minden ami ellenfelünk csatársora, vagy a védelmünk össze tudott hozni, hiszen ekkor már általánossá vált, hogy focistáink (talán Görög kivételével) a biztos sétálást választják a fülön át való lélegzés és a futás helyett, így egyszer-egyszer maradtak üres emberek a saját hatosunkon.
A lőtt gól legalább összejött, egy emberelőnyös támadásunk során Tóth ugratta ki Görögöt a balösszekötő helyén, ő keresztbe passzolt, Zsidi pedig a megüresedő kapuba lőtt, ezzel megszerezve első gólját az újkori Taigetoszban.
Ezután még volt néhány perc hátra, akkor kaptunk is még néhányat, de módosított célunkat elértük. Reméljük, legközelebb merészebb céljaink is lehtenek!
From Taigetosz Club - Vén Csontok 1-13
kezdő: Sáróy - Tóth, Zsidi - Görög, Schanda
csere: -
gól: Zsidi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése