2010 tavaszán füstös kocsmák mélyén kezdett terjengeni a hír, hogy egyesek újra akarják alapítani kedves Taigetoszunkat. Ez eleinte csak dédelgetett álom volt, melyet akkor még sokan támogattak, egészen addig, amíg rá nem találtunk az ELTE TTK bajnokságára, ahol fennhangon hirdették a szervezők, hogy nem követelmény a csapattagok ELTÉ-s kötődése. Így aztán beneveztünk. Nyitottságunkra jellemző, hogy bárkit hajlandóak vagyunk bevenni, aki a Piár 2008B osztályában érettségizett, és az osztály társasági életének aktív tagja; focizni tudás, és taigetoszos múlt csak előny, de nem követelmény. A nevezési lapon végül tizenhárom hős-jelölt nevét szerepeltük, közülük tizenhárman voltunk osztálytársak. Ebből Schanda a tárgyfélévben Angliában tartózkodott, az itthonmaradottak közül Perczel időhiány, Závorszky kedvetlenség miatt eleve elzárkózott a meccsrejárástól, Nyeste András pedig még azellen is kézzel-lábbal tiltakozott, hogy a nevezési lapon szerepeltessük a nevét, szerencsétlenségére azonban ezt már csak a benevezés visszafordíthatatlan aktusa után tette; nevezett személyekről tehát aránylag kevés szó fog esni ezen a honlapon.
Lényegében tehát kilenc harcos vállalkozott a nagy feladatra, ők is úgy, hogy egyetemi és egyéb elfoglaltságaik időnként bele-bele zavarhatnak a futballszerű sporttevékenység gyakorlásába. A Taigetosznak tehát ellenfelei mellett önmagával is időről-időre meg kell küzdenie, amellett, hogy a csapat nem veszítheti el azt a mélyen hagyományaiban gyökerező légkört, melyben a tagok közötti baráti kapcsolatok még a futball iránti rajongásunknál is erősebbek.
A képen a logónk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése